A csapatmenedzsment területén az egyik legnagyobb kihívást jelentő probléma, amellyel az edzők gyakran találkoznak, az, hogy a csapaton belüli „tétlenekkel” foglalkozzanak. Minőségi alapjáratok szállítójaként tanúja voltam annak, hogy nemcsak a mechanikus berendezések, hanem az emberi csapatok hatékonyságát is orvosolni kell. Ez a blog azokkal a stratégiákkal foglalkozik, amelyeket az edzők alkalmazhatnak a tétlenkedők hatékony kezelésére.
A tétlenség kiváltó okainak megértése
A megoldás kidolgozása előtt nagyon fontos megérteni, hogy egyes csapattagok miért válnak tétlenné. Több tényező is szerepet játszhat. Először is, a motiváció hiánya gyakori bűnös. Előfordulhat, hogy a csapattagok nem látják meg munkájuk értékét, vagy nincsenek világos céljaik. Például, ha egy csapat egy hosszú távú projekten dolgozik, jól meghatározott mérföldkövek nélkül, a tagok szem elől téveszthetik azt, amiért dolgoznak, és elkezdenek lazítani.
Másodszor, a személyes problémák is tétlenséghez vezethetnek. Előfordulhat, hogy egy alkalmazott nehéz időszakon megy keresztül magánéletében, például családi vagy egészségügyi problémán, ami befolyásolja a munkára való összpontosítási képességét. Harmadszor, a rossz csapatkörnyezet hozzájárulhat a tétlenséghez. Ha sok a konfliktus vagy az együttműködés hiánya a csapaton belül, egyes tagok elszakadhatnak egymástól és tétlenné válhatnak.
Idlerek azonosítása
Az edzőknek pontosan be kell tudniuk azonosítani a csapat tétlenkedőit. Ez nem mindig egyértelmű, mivel a tétlenség különböző módokon nyilvánulhat meg. Egyes tétlenek lehetnek nyíltak, állandóan későn érkeznek, hosszú szüneteket tartanak, és nem végzik el a feladataikat időben. Mások rejtettebbek lehetnek, elfoglaltnak tűnnek, de valójában nagyon keveset érnek el.
Az üresjáratok azonosításának egyik módja a teljesítménymutatók. Világos teljesítménycélok kitűzésével és az egyes csapattagok fejlődésének rendszeres figyelemmel kísérésével az edzők észrevehetik azokat, akik folyamatosan alulteljesítenek. Ezenkívül a csapat dinamikájának megfigyelése támpontokat adhat. Például, ha egy adott csapattag gyakran kimarad a csoportos megbeszélésekből, vagy az értekezletek során elszakadtnak tűnik, akkor tétlen lehet.
Az üresjáratok kezelésének stratégiái
1. Kommunikáció
A nyílt és őszinte kommunikáció az első lépés a tétlenkedők kezelésében. Az edzőknek egy-egy találkozót kell ütemezniük az üresjáratokkal, hogy megvitassák teljesítményüket. Ezeken a találkozókon fontos, hogy empátiával és megértéssel közelítsünk a beszélgetéshez. Ahelyett, hogy azonnal lustasággal vádolná a csapattagot, az edzőnek kifejeznie kell aggodalmát a teljesítményével kapcsolatban, és meg kell kérdeznie, van-e mögötte valamilyen probléma.
Például az edző azt mondhatja: "Észrevettem, hogy a közelmúltban végzett munkája alacsonyabb volt a szokásosnál. Történt valami a személyes vagy szakmai életében, ami befolyásolhatja a teljesítményét?" Ez a megközelítés arra ösztönzi a csapattagot, hogy megnyíljon, és segíthet azonosítani a probléma kiváltó okát.
2. Cél meghatározása
Miután azonosították a tétlenség kiváltó okát, az edzők együttműködhetnek a tétlenséggel, hogy egyértelmű és elérhető célokat tűzzenek ki. Ezeknek a céloknak konkrétnak, mérhetőnek, elérhetőnek, relevánsnak és időhöz kötöttnek (SMART) kell lenniük. Például, ha egy csapattag tétlen egy szoftverfejlesztő csapatban, a coach célul tűzheti ki számára, hogy egy héten belül teljesítsen bizonyos számú kódmodult.
Ezeknek a céloknak a rendszeres felülvizsgálata az üresjárattal is elengedhetetlen. Ez lehetővé teszi az edző számára, hogy visszajelzést és támogatást nyújtson, és elszámoltathatóvá teszi a csapattagot.
3. Képzés és fejlesztés
Néha a tétlenség a készségek vagy ismeretek hiányának a következménye. Ilyenkor az edzők képzési, fejlődési lehetőséget tudnak biztosítani a tétleneknek. Ez magában foglalhat munkahelyi képzést, online tanfolyamokat vagy workshopokat.
Például, ha egy marketingcsapat egyik tagja a közösségi média marketingjével küszködik, a coach beiratkozhat egy közösségi média marketing tanfolyamra. A tétlenkedők képességeik fejlesztésével magabiztosabbá és produktívabbá válhatnak szerepükben.
4. Ösztönzők és jutalmak
Az ösztönzők és jutalmak felajánlása hatékony módja lehet a tétlenkedők motiválásának. Ezek az ösztönzők lehetnek pénzügyi és nem pénzügyi jellegűek is. A pénzügyi ösztönzők közé tartozhatnak a teljesítménycélok eléréséhez szükséges bónuszok vagy fizetésemelések. A nem pénzügyi ösztönzők magukban foglalhatják az elismerést, az előléptetéseket vagy a plusz szabadságot.
Például egy edző meghirdethet jutalmat annak a csapattagnak, aki a legtöbbet javult teljesítményében egy bizonyos időszak alatt. Ez nem csak az üresjáratokat motiválja, hanem pozitív és versenyképes környezetet is teremt a csapaton belül.
5. Csapatépítés
Az erős csapatkörnyezet segíthet csökkenteni a tétlenséget. Az edzők csapatépítő tevékenységeket szervezhetnek a csapattagok közötti együttműködés és kommunikáció javítása érdekében. Ezek a tevékenységek az egyszerű jégtörő játékoktól a bonyolultabb szabadtéri kihívásokig terjedhetnek.
Például egy edző szervezhet egy csapatépítő hétvégét, ahol a csapat olyan tevékenységekben vesz részt, mint a túrázás, problémamegoldó kihívások és csoportos megbeszélések. A csapaton belüli erősebb kapcsolatok kiépítésével a tétlenkedők elkötelezettebbnek és motiváltabbnak érezhetik magukat a közreműködésre.
A vezetés szerepe
Az edzők döntő szerepet játszanak az üresjáratok kezelésében, de fontos a felső vezetés is. A felső vezetésnek támogatnia kell az edző erőfeszítéseit, és jó példát kell mutatnia. Ha a felsőbb vezetőket keményen dolgozónak és elkötelezettnek tekintik, az az egész csapatot arra ösztönözheti, hogy kövessék példájukat.
Ezenkívül a szervezetnek rendelkeznie kell egy világos teljesítménymenedzsment rendszerrel. Ennek a rendszernek meg kell határoznia, hogy mit várnak el az egyes csapattagoktól, hogyan mérik a teljesítményt, és milyen következményekkel jár az alulteljesítés. Ha a szervezetben mindenki megérti a szabályokat és az elvárásokat, könnyebbé válik a tétlenség kezelése.


Következtetés
A tétlenek kezelése egy csapatban összetett, de nélkülözhetetlen feladat az edzők számára. A tétlenség kiváltó okainak megértésével, a tétlenül járók pontos azonosításával és olyan hatékony stratégiák megvalósításával, mint a kommunikáció, a célmeghatározás, a képzés, az ösztönzők és a csapatépítés, az edzők produktív csapattagokká alakíthatják a tétlenkedőket.
Nehézgépek feszítőgörgőinek szállítójaként megértem a minőség és a teljesítmény fontosságát. Csakúgy, mint a jól működő üresjárat elengedhetetlen egy dózer vagy egy kotrógép zavartalan működéséhez, a produktív csapattagok elengedhetetlenek a csapat sikeréhez. Ha a nehéz felszereléseihez való kiváló minőségű görgőket keresi, széles termékválasztékot kínálunk, beleértve a20Y - 30 - 43310 Komatsu Idler Dózer Idler PC200 Idlerés a9242965 ZAX200 első futómű Zaxis kotrógép alapjárat. Mindig készen állunk arra, hogy megbeszéljük egyedi igényeit és a legjobb megoldásokat kínáljuk.
Hivatkozások
- Lencioni, PM (2002). A csapat öt diszfunkciója: Vezetői mese. Jossey – basszusgitár.
- Robbins, SP és Judge, TA (2018). Szervezeti viselkedés. Pearson.
- Goleman, D. (1995). Érzelmi intelligencia: Miért számíthat többet, mint az IQ? Bantam Könyvek.





